A dió (Közönséges diófa) felhasználása:

A legjelentősebb a nagyon alacsony juglon-tartalmú levéldrog csersav hatása. Belsőleg használják: hasmenésre, féreghajtásra, mirigydaganatra, magas vérnyomásra, vértisztításra, torokgyulladásra (gargalizáló szerként), étvágytalanságra. Külsőleg: ekcémára, aranyérre, lábgombára, nehezen gyógyuló sebekre, bőrkiütésekre, kelésekre, fagyásos sérülésekre,

Tea: 2 teáskanálnyi levelet 100 ml vízzel leöntünk, amit felfőzünk, és negyed óra állást követően leszűrjük. Használata gyomor- és bélhurut esetén nem javasolt.

Borogatás: A borogatást leginkább a bőr enyhe gyulladásai esetén javasolják.

Fürdő: Bőrkiütések, bőrbetegségek és aranyér esetén ajánlott.

Dióolaj: Jellegzetes aromája van, mely kiválóan alkalmas saláták vagy más ételek ízesítésére. Tárolása fénytől védve, hűvös helyen, légmentesen záródó üvegben történjen. A hidegen sajtolt dióolajnak magas a telítetlen zsírsavtartalma (89,3 %), valamint tartalmaz E-vitamint.

Külsőleg bőrbetegségekben, pattanások, kelések, fekélyek, ekcéma esetén lemosásra, borogatására alkalmazzák.

A diókopács főzetét izzadás, bél- és gyomorhurut esetén javasolják. Maga a termés telítetlen zsírsavakat tartalmaz.

Figyelem! Kúraszerűen 6 hétnél tovább nem ajánlott a napi fogyasztása.