Aranyvessző, közönséges aranyvessző:

Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik.

Hatóanyagai:Triterpén-szaponinok, flavonoidok, fenolglikozinok, mint leiokarpozid és virgaureozid, illóolaj, dikafeoil-kínasav. Tartalmaz még triterpén szaponinokat, flavonoidokat, illóolajat, és fahéjsav származékokat.

Az aranyvessző felhasználása:

A közönséges aranyvessző mindenekelőtt vizelethajtó hatású, amelyet főként flavonoidjainak, de szaponin- és illóolaj-tartalmának is köszönhető. Gyenge görcsoldó, fájdalomcsillapító, továbbá gyulladáscsökkentő tulajdonsággal is rendelkezik. A drog készítményeit főként átöblítő kúrák céljaira alkalmazzák, amelyeket a húgyutak gyulladásos megbetegedései, húgykő- és vesehomok bántalmak kezelésére, ezek megelőzésére használnak fel.

Tea: Csészénként 1-2 teáskanálnyi aranyvesszőfüvet forrásban lévő vízzel leöntünk, majd negyedóra múlva leszűrjük. Naponta 2-3-szor étkezések között egy csészényi teát hasznos elfogyasztani.

Jó vizelethajtó és gyulladáscsökkentő. A növényi drog alkalmas hólyaghurut, vesehomok bántalmak kezelésére kiegészítő szerként. Alkalmazzák magas vérnyomás és reuma esetén is.

Fontos figyelmeztetés: A megszáradt drog az arra érzékenyeknél nyálkahártya irritációhoz vezethet! Szív- és veseelégtelenségből eredő ödémák esetén nem lehet használni!